MA2024.05.12.
sos-112 (1)

Egy hónap – egy téma a biztonságos internethasználatért 2017. május

ONLINE MEGFÉLEMLÍTÉS

Az online megfélemlítés (online bullying) során a célszemély sorozatosan és hosszabb ideig fennálló szándékos sérelem okozás áldozatává válik az interneten vagy mobiltelefonon keresztül. Ennek célja a célszemély fenyegetése, nevetségessé tétele, kiközösítése, lejáratása, negatív színben feltüntetése. Az online és az offline világban előforduló megfélemlítés között átfedés van: általában azokat zaklatják az interneten, akiket az iskolában is piszkálnak, bántalmaznak.

JELLEMZŐ ELŐFORDULÁSI FORMÁK

• A célszemély bántó, sértő üzeneteket kap Facebook-üzenőfalán vagy személyes üzenetben.

• Lejárató üzeneteket, kommenteket írnak róla nyilvános üzenőfalon vagy zárt csoportban.

• Egy „álprofilt” hoznak neki létre, ahol az ő nevében írnak, vagy adatokat, információkat osztanak meg róla.

• Megszerzik az e-mail vagy közösségi profil jelszavát, és az ő nevében írnak az ő ismerőseinek olyan üzeneteket, amiket ő vállalhatatlannak tart, vagy közzéteszik a titkait.

• Feltehetnek róla olyan képet, videót, ami kényelmetlen helyzetbe hozza, terjeszthetnek róla álhíreket, rosszindulatú pletykákat.

Az online megfélemlítés elsősorban, de nem kizárólag a fiatalabb korosztályt érinti. Ennek egyik magyarázata az életkori sajátosság, illetve az, hogy a fiatalabb korosztály aktívabb az online térben, mint az idősebb generáció. Manapság már szinte mindenki használ számítógépet vagy okostelefont, és a különböző alkalmazások (Facebook, Viber, Instagram, WhatsApp, Twitter) segítségével gyakorlatilag folyamatos az online (internetes) jelenlét. Ezért a zaklatás nemcsak valós térben (iskolában, utcán), hanem online térben is megvalósulhat. A zaklatás elhúzódó, folyamatos lehet, mivel nem szükséges a résztvevők találkozása. A találkozást követően (pl. iskola után) is folytatódhat, illetve akár találkozás és személyes ismeretség nélkül is megvalósulhat. Heti 7 nap, a nap 24 órájában bármikor megtörténhet, így még az otthon sem jelent biztos védelmet ellene.

A szülőknek az alábbi jelek utalhatnak arra, hogy gyermekét online zaklatják:

• az internethasználati szokásaiban változást veszünk észre: sokkal kevesebbet netezik, bezárkózik, amikor internetezik;

• rosszkedvű, ideges, ingerült lesz, miután internetezik vagy belép a Facebook-fiókjába;

• társas kapcsolatai elszegényesednek, visszavonulóvá válik, nem barátkozik szívesen;

• csökken az önértékelése, negatív gondolatai vannak saját magáról;

• a szokásos szabadidős tevékenységeket, hobbijait elhanyagolja;

• az iskolai teljesítménye romlik, nem tud koncentrálni, a gondok elvonják a figyelmét;

• magába zárkózik, nem közlékeny, nem osztja meg, mi jár a fejében, mi történt vele;

• törli a Facebook- vagy egyéb profilját.

A MEGELŐZÉS LEHETŐSÉGEI

• Tanítsa meg gyermekének az alábbi szabályokat:

-Minél kevesebb információ érhető el róla az interneten, annál kevesebbet lehet felhasználni zaklatásra.

– Csak olyan képet, videót készítsen, amit megmutatna szüleinek, tanárainak és az utcájukban lakóknak! Soha nem lehet biztos abban, hogy ők nem látják majd.

– Csak azokat jelölje vissza ismerősnek, akiket tényleg ismer!

– Korlátozza, hogy ki léphet vele kapcsolatba, ki láthatja a közzétett bejegyzéseit!

• Beszélgessen rendszeresen gyermekével, hogy idejében kiderüljön, ha zaklatják őt!

MIT TEGYEN ZAKLATÁS ESETÉN?

• Hallgassa meg gyermekét türelmesen és figyelmesen!

• Készítsenek képernyőmentéseket a zaklatás bizonyítására (üzenetekről, chatbeszélgetésekről stb.)!

• Szakítsanak meg minden kommunikációt az elkövetővel!

• Ha az elkövető osztály- vagy iskolatárs, forduljanak az osztályfőnökhöz vagy az intézmény vezetőjéhez!

Amennyiben zaklatás, fenyegetés történik, forduljanak a rendőrséghez!

Vélemény, hozzászólás?